Pinhole-kamerát igértem, tudom. Tulajdonképpen ez is az, méghozzá egy elég különös fajtája.
Egy Tarja Trygg nevű illető (University of Art and Design Helsinki) indított egy projektet, ahol ilyen kis kamerákat küldött szét világszerte önkéntes jelentkezőknek, majd a visszaküldött képekből kiálítást csinált. (tulajdonképpen innen az ötlet)
Mi most a saját kis solarografunkat fogjuk megcsinálni.

Az elkészítéséhez pedig nem kell más, mint egy kis darab fekete-fehér fotopapír, fekete filmesdoboz (a tescós-filmé ideális, hehe), vékony alumínium plédarab (pl. sörösdobozból) és némi szerszám meg akarat.
Nem fogom leírni az elkészítés pontos műveletét, azt megtaláljátok itt, szép kis képekkel ilusztrálva. Inkább kitérek némi általam fontosnak tartott részletre.
Közeledik a mágikus dátum, a nyári napforduló napja (június 21.). Ilyenkor érdemes kirakni a kameráinkat, és elkezdeni exponálni, mert így a lehető leghoszabb ideig tudunk fotózni (hat hónap) -a téli napfordulóig. Utánna a nap pályája újra egyre magasabb lesz, és átírná a vonalakat a felvételünkön. Az időjárástól, felhö-takarástól függően lesznek a Nap által rajzolt vonalak szép szaggatottak...
Miután kiraktuk a gépet, jó stabilan felragasztva, kötözve, akármizve, hogy ne mozogjon, levesszük a lyukat takaró ragasztót,és indul a felvétel. A legrövidebb idő egy nap lehet -de ennek nincs sok értelme.

Ha a felvételt csak rövid ideig tervezzük készíteni, érdemes a kamerát kelet vagy nyugat felé irányítani, mert most a a Nap magasan jár, és könnyen megeshet hogy a dél felé irányított kameránkon nem lesz rajta egyáltalán a képen. Ha türelmesek vagyunk (vagy feledékenyek :) akkor hagyjuk a lehető leghosszabb ideig.

Fontos még, hogy a szkenelésnél, néhány szkener többször is végigpásztázza ugyanazt a darabot -ha nagy felbontáson szkenelünk. Ettöl is elég sokat sötétül a papirunk.
Persze nemcsak filmesdobozból csinálhatunk solarograf-ot. A célnak szinte bármi megfelel. Engedjétek csak szabadjára a fantáziátokat, és pár hónap múlva mutassátok is meg hogy nem csak a magam szórakoztatására írtam ezt ide (aludhattam is volna), hanem igazi elvetemült fotósok vagytok, és sikerült pár jó képet csinálnotok.
Addigis itt vannak az enyémek.
Kellemes barkácsolást!
4 megjegyzés:
akkor itt is mégegyszer megköszönöm a részletes leírást! :)
felmerültek még bennem ilyen dolgok hogy...
a lyuk méretétől, az alu darab vastagságától hogyan függ a rajzolt kép mérete?
és milyen távolságra érdemes tenni a lyuktól a papírt?
...Láma
szivesen!
hát bizony a lyuk minőségétől függ a kép minősége. (nekem szerencsém volt. egy órásmester ismerősom fúrta a lyukat, pici esztergagépen...)
bizony számít az alu darab vastagsága. miután kifúrtad a jyukat, a szélét le kell ferdíteni, hogy a fény oldalirányba is terjedlen. külömben csúnyán vignyetálni fog. -vagy finom csiszolópapírral vékonyítani a pléhen (ez még talán a legegyszerűbb).
érdemes egymás mellé több lyukat fúrni, azokat nagy felbontáson beszkenelni, és akkor pl. photoshop-ban szépen látszik a formája és elég pontosan meg lehet mérni a jyuk átmérőjét. majd a legjobbat kiválasztani.
a lyuk-papír távolság a filmesdoboznál adott -itt körbe van a papír henger alakban a dobozkában. sík filmnél más a helyzet (ha pl. gyufásdoboz-kamerát csinálunk. -legközelebb azt mutatom...).
van ideális jyukátmérő-filmtávolság arány, hogy a kép a lehető legélesebb legyen.
erre itt egy program, ami megadja a "fókusztávolságunk"-hoz passzoló ideális lyukátmétőt, és még sok más hasznos infót:
http://pinhole.cz/en/pinholedesigner/
tehát a jyuk méterétől az élesség, a pléh darab vastagságától a leképzett kép mérete függ (ami amúgyis nagy (15-20mm távolságnál, síkfilmnél nagyon frankó széles látószöget kapunk).
hu ezt ki kell próbálni!!
ki bizony. egyszerű megcsinálni, és jó az efekt.
csak ne kéne rá olyan sokat várni...
Megjegyzés küldése